198 I. ALLGEMEINES UND SPRACHE. 4. VEDIC GRAMMAR. nabho-vit, nātha-vit (AV.), pašu-vit (AV.), purāṇa-vit (AV.), prajā-vit (AV.), rayi-vit, vaco-vit, vayuna-vit, varivo-vít, vasu-vít, visva-vit, vira-vít (AV.), śruta-vit, sarva-vít (AV.), svar-vít, hiranya-vit; from sad- : adma-sát, antarikṣa- sát, upastha-sát, rta-sát, turanya-sát, daksina-sát (VS. xxXVIII, Io), durona-sát, duvanya-sát, prāgharma-sát, vara-sát, uyoma-sát, su-sam-sát; camu-sát, dru-sát, nợ-sát, vedi-sát, suci-sát. Also su-hắrt* (AV. II. 75) “friendly’. f. 1. a-put. 2. a-cchát (VS. xv. 5), pra-cchát (VS. xv. 5) 'covering'; su-yaz'asit (-ad); sam-zit; sam-sát, su-ā-sát (AV.). N. A. n. 1. -pad- appears with both unaltered and lengthened vowel: dvi-pát, cátus-pat and tri-pát, dvi-pát, cátus-pat. 2. hit (TS. IV. 4. 72); prakala-vit 'knowing very little'; raghu-syát 'moving quickly' (Vsyad-). A. m. I. padam; a-pádam, tri-pádam³, dvi-pádam (VS. XIII. 47), siti- pádam (AV.), sahásra-padam; sadha-mádam; dur-hárdam (AV.). 2. from ad: kravyádam, viśvádam; from pad : dvi-pádam (VS. XXVIII. 32) a metre; from chid: pra-cchidam (VS. xxx. 16) 'cutting to pieces'; from bhid- : ud-bhidam, gotra-bhidam, pur-bhidam; from vid-: ahar-vidam, kratu-vidam, kşetra-vidam, gātu-vidam, go-vídam, varivo-vídam, vasu-vídam, višva-vídam, saci-vídam, svar- vidam, hotrā-vidam; from sad-: garta-sádam, su-sam-sádam; apsu-șádam, dru- sádam, dhūr-sádam, barhi-sádam, vanar-şádam; from -syad- : raghu-syádam, havana-syádam. - f. 2. nídam5, mŕdam (VS. XI. 55; TS. Iv. 1. 5²); ayur-dádam (AV.)6, upa-sádam, go-vídam (AV.), ni-vidam, pari-pádam 'snare', pari-şádam (AV.), pitr-sádam, barhi-şádam4, vaco-vidam, visva-vídam, sam-vidam, sam- sádam, sa-mádam battle' ('raging together'). ― I. m. padá¹; ápa-dus-pada, cátus-padā, dvi-pádā; kṣetra-vidā, varivo-vidā, svar-vida, su-şádā (AV.). - f. uda, mudá, vidá; upa-vidā, ni-vidā, ni-sáda, pra-múdā (VS. xxxIx. 9), pra-vida, sam-sáda, svar-vidā. — n. hrdá; cátus- pada (AV.), dus-páda, dvi-páda. With adverbial shift of accent: sarva-hrdá. D. m. apáde, kuhacid-vide, kravyáde, cátus-pade, tad-vide (AV.), vedi- sáde, sadana-sáde, sarva-vide (AV.), svar-vide. - f. nidé, mudé; pitr-sáde, pra-máde (VS. xxx. 8), pra-múde (VS. xxx. 10), sam-páde (VS. xv. 8). n. hrdé; cátus-pade, dvi-páde³. - Ab. m. padás (AV.); dvi-pádas. f. nidás⁹; uttāná-padas, sam-vidas (AV.). — n. hṛdás; sát-padas (AV.). G. m. ka-padas (AV.), dur-hárdas (AV.), nṛ-şádas, yavádas (-adas), raghu-syádas (AV.), svar-vidas. - f. pra-múdas, sam-sádas (AV.).— n. hydás; cátus-padas, dvi-pádas. L. m. padi; svar-vídi. — f. ni-sádi, sam-sádi. — n. hrdi 1⁰. V. m. visva-vit, sárva-vit (AV.). Du. N. A. V. m. I. pádā; pádau. - 2. V. ahar-vidā, kavi-cchádā 'delight- 2 Perhaps also nișát in AV. XX. 1326. 7, where the edition has vanişád. 3 páñca-pada-m (1. 164¹²) is probably a transfer to the a-declension; see LANMAN 471². 4 For barhiş-şádam; see above 62. 5 In the Amreḍita compound nidam- nidam. Other from the present stem of da- 'give'. I This seems to be the preferable reading 6 From a secondary root dad formed (suhắrt téna); the Pada has su-hah. wise the N. appears as su-hắr in MS. IV. 25 (p. 26, 1. 19) in suhar nah; see LANMAN's note in WHITNEY'S AV. Translation on XIX. 452, and Grammar 150 b. 7 BR. take sádā in AV. IV. 47 as I. of sád- 'position', but owing to the accent it must be taken as an adv. 'always', see WHITNEY's note on the passage. 8 Beside dvi-páde occurring eleven times, dvi-páde occurs once (1. 121³), when the lengthening is metrical. 9 The transfer form nidāyās occurs once. 10 On the possibility of hrdí representing an A. sing. n. in two or three passages, see LANMAN 4734. 7
